Az SZTNH tájékoztatója a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás fejezetcímeinek alkalmazásáról az Európai Unió Bíróságának a C-307/10. számú ügyben hozott ítélete tükrében

1. Bevezetés

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 50. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegybejelentésnek tartalmaznia kell az árujegyzéket, amely azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre védjegyoltalmat igényelnek. A Vt. 51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az árujegyzék a bejelentési nap elismerésének is feltétele. A Vt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Osztályozás) szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.

2. Az IP Translator ügyben hozott ítélet

Az Európai Unió Bírósága a C-307/10. számú ügyben [The Chartered Institute of Patent Attorneys v Registrar of Trade Marks ('IP TRANSLATOR')] 2012. június 19-én meghozott ítéletében kimondta, hogy a védjegybejelentés tárgyát képező áruk és szolgáltatások meghatározása során az egyértelműség és a pontosság követelményeit kell alkalmazni, valamint általános elveket fogalmazott meg a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános kifejezések használatára vonatkozóan.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglalt iránymutatások a következőkben foglalhatók össze:

a) Az árujegyzékben kellően egyértelműen és pontosan kell megjelölni azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a bejelentő védjegyoltalmat igényel.

b) Ha a bejelentő az árujegyzékben az ún. Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános kifejezések teljes listáját feltünteti, nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy ezzel az adott osztályba sorolt valamennyi áru vagy szolgáltatás tekintetében igényli a védjegy oltalmát, vagy csupán az adott osztályba tartozó egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében. Ilyen nyilatkozat hiányában az áruk vagy szolgáltatások megjelölése nem tekinthető kellően egyértelműnek és pontosnak.

c) A Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő egyes általános kifejezések alkalmazása kapcsán - ha az nem a teljes fejezetcím feltüntetésével valósul meg - a tagállamok iparjogvédelmi hatóságainak esetenként kell megítélniük, hogy azok megfelelnek-e az egyértelműség és pontosság követelményeinek.

3. A Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek, valamint azok általános kifejezéseinek használata a védjegybejelentésekben

Az Európai Unió Bíróságának IP Translator ügyben hozott ítélete tehát - a konkrét eljárásokra vetítve - két témakör tekintetében adott kötelező iránymutatást a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv (a többször módosított 89/104/EGK irányelv ún. kodifikált verziója, a továbbiakban: védjegyjogi irányelv) értelmezéséhez. Az egyik kérdés az volt, hogy megadhatók-e a védjegybejelentés árujegyzékében a Nizzai Osztályozás fejezetcímében szereplő egyes általános kifejezések (ilyen például a 25. osztályban a „cipők” megnevezés). Erre a Bíróság azt a választ adta, hogy az egyes általános kifejezések az árujegyzékben továbbra is használhatók, feltéve, hogy kellően egyértelműek és pontosak. Az SZTNH-nak e tekintetben tehát minden ügyben egyedileg kell mérlegelnie azt, hogy a megadott általános kifejezés megfelel-e az egyértelműség kritériumának. Ez a hazai gyakorlatban nem idéz elő különösebb változást, hiszen az SZTNH eddig is vizsgálta ezt a szempontot; ezentúl azonban a mérlegelést az IP Translator ítéletben adott iránymutatást figyelembe véve végzi majd el. A gyakorlat áttekinthetősége érdekében az SZTNH közzéteszi azoknak az általános kifejezéseknek a listáját, amelyek biztosan nem felelnek meg az egyértelműség kritériumának. Ez a lista azonban nem tartalmaz kimerítő felsorolást a nem kellőképpen pontos kifejezésekről; az idővel - az egységes európai jogalkalmazói gyakorlatra törekvés jegyében - bővülhet, illetve az SZTNH fenntartja a jogot, hogy egyes esetekben más kifejezések tekintetében is pontosításra hívja fel a bejelentőt.

Az ítélet ezen túlmenően arra a kérdésre is választ adott, hogy használhatók-e a Nizzai Osztályozás teljes fejezetcímei (az azokban szereplő valamennyi általános kifejezés, például a 25. osztályban a „Ruházati cikkek, cipők, kalapáruk” megnevezés-csoport) az árujegyzék meghatározásánál. A Bíróság nem zárta ki ennek a lehetőségét, feltételül szabta azonban, hogy a bejelentő ilyen esetben az árujegyzékhez fűzzön nyilatkozatot, amelyben - ha ez a szándéka - kijelenti, hogy az oltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében felsorolt valamennyi árura és szolgáltatásra kéri. Az ítéletből az SZTNH korábbi gyakorlatához képest e tekintetben két változás következik. Ha a bejelentő az adott osztály teljes fejezetcímét megadja, ezt egy nyilatkozattal kell kiegészítenie. Ebben az esetben a védjegy oltalmi köre kizárólag az adott osztály - Nizzai Osztályozásnak a bejelentési napon hatályos kiadása szerinti - betűrendes jegyzékében szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra terjed majd ki (ellentétben az SZTNH korábbi gyakorlatával, amely szerint az oltalom valamennyi - az adott osztályba tartozó - árura, illetve szolgáltatásra kiterjedt, függetlenül attól, hogy az a betűrendes jegyzékben szerepelt-e).

Következésképpen a védjegybejelentéskor a bejelentő számára három lehetőség áll rendelkezésre az árujegyzék megadására:

1. Ha az adott osztály betűrend szerinti jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kíván oltalmat szerezni, a fejezetcímben szereplő valamennyi általános kifejezést használja és nyilatkozik, hogy a védjegyoltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kéri.
2. Ha az adott osztály betűrendes jegyzékében felsoroltakon kívül egyéb - a Nizzai Osztályozás jegyzékében nem szereplő - árura és szolgáltatásra is védjegyoltalmat kér a következő a teendő. A fejezetcímben szereplő valamennyi általános kifejezést felsorolja és nyilatkozik, hogy a védjegyoltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kéri, továbbá tételesen felsorolja azokat a konkrét árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyek nem szerepelnek az adott osztály betűrendes jegyzékében. Fontos kiemelni, hogy a betűrendes jegyzéken kívüli áruk és szolgáltatások megadására kizárólag a védjegybejelentéskor van lehetőség, ugyanis a védjegy lajstromozási eljárás későbbi szakaszaiban az ilyen jellegű „pontosítás” árujegyzék bővítésnek minősül, ezért nem megengedhető.
3. Ha a bejelentő csupán néhány árura vagy szolgáltatásra kíván védjegybejelentést tenni, a következő opciók állnak rendelkezésre. Tételesen felsorolja, hogy az adott osztályon belül mely konkrét árukra vagy szolgáltatásokra kér oltalmat (pl. a 25. osztályban „teniszcipők”) vagy a Nizzai Osztályozás fejezetcímében szereplő egyes általános kifejezéseket használja egy áru- vagy szolgáltatáscsoport megnevezésére (pl. a 25. osztályban a „cipők” kifejezést). (Emellett a fejezetcím is feltüntethető, azonban az oltalom terjedelme enélkül is ugyanarra a tételesen felsorolt szűkebb körre terjed ki.)

Ha a védjegybejelentő a fejezetcímben használt valamennyi általános kifejezést megjelölte, és elmulasztott nyilatkozatot tenni, az SZTNH hiánypótlási felhívására a következő lehetőségek közül választhat.

1. Nyilatkozik, hogy az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra kéri az oltalmat.
2. Pontosan megjelöli, hogy mely árukra vagy szolgáltatásokra kér oltalmat. Ez esetben a pontosítás kizárólag a betűrendes jegyzékben szereplő árukra vagy szolgáltatásokra terjedhet ki, ellenkező esetben a nyilatkozat árujegyzék bővítésnek minősül, amely nem fogadható el.

Az SZTNH - az Európai Unió Bírósága fenti ítéletének megfelelően módosított - módszertani útmutatójában pontosan részletezni fogja azokat a szempontokat, amelyeket az árujegyzék vizsgálata során figyelembe vesz.

4. Az SZTNH jogalkalmazói gyakorlata a védjegy lajstromozása iránti eljárásban az árujegyzékek alaki vizsgálata során

a) Az ítélet meghozatalát, azaz 2012. június 19-ét megelőzően benyújtott bejelentés alapján indult, folyamatban lévő olyan védjegy-lajstromozási eljárások esetében, amelyekben az árujegyzék egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, az SZTNH úgy tekinti, hogy a védjegybejelentő bejelentésében az adott osztályban szereplő valamennyi - a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt - árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan igényelt oltalmat, kivéve, ha a bejelentő úgy nyilatkozik, hogy csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában (vagy a betűrend szerinti jegyzékben felsoroltakon kívüli árukra vagy szolgáltatásokra is) igényelte az oltalmat.

A nem a teljes fejezetcímet lefedő, de a fejezetcímek egyes általános kifejezéseit használó árujegyzék esetén az SZTNH minden esetben megvizsgálja, hogy a bejelentés árujegyzéke pontos és egyértelmű-e, és túl általános megjelölés, illetve kifejezés használata esetén nyilatkozattételi felhívást ad ki.

b) A 2012. június 19-ét követően benyújtott, folyamatban lévő védjegy-lajstromozási eljárások tekintetében a teljes fejezetcímet használó bejelentőnek minden esetben pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie, hogy az adott osztályban szereplő valamennyi - a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt  - árura vagy szolgáltatásra, vagy csak a felsorolt áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában igényelte az oltalmat.

Az SZTNH nyilatkozattételi felhívást bocsát ki, ha a bejelentés árujegyzéke egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, azonban a bejelentő nem tett arra vonatkozóan nyilatkozatot, hogy az adott osztályban szereplő valamennyi - a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt - árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan igényelt oltalmat. Az SZTNH - az eddigi gyakorlatának megfelelően - felhívást bocsát ki abban az esetben is, ha az árujegyzékben szereplő valamely megjelölés, illetve kifejezés túl általános, azaz nem felel meg az egyértelműség és pontosság követelményének. A bejelentők számára e tekintetben további eligazítást az önmagukban el nem fogadható általános kifejezésekről összeállított - korábban már említett - lista ad. Ha a bejelentő a felhívás alapján nem nyilatkozik, az SZTNH a védjegybejelentést visszavontnak tekinti.    

Az új joggyakorlatnak megfelelően az SZTNH módosítja a megújult papír alapú és az elektronikus bejelentési formanyomtatványait. A formanyomtatványok kiegészülnek egy további rovattal, melyben a bejelentőnek - a fejezetcímben szereplő általános kifejezések egészének megadása esetén - nyilatkoznia kell, hogy a bejelentése a Nizzai Osztályozás szerinti adott osztályban - a betűrend szerinti jegyzékben - felsorolt valamennyi árura vagy szolgáltatásra (és az emellett esetlegesen felsorolt, a betűrendes jegyzékben nem szereplő árukra és szolgáltatásokra) vonatkozik vagy csupán a tételesen megadott árukra és szolgáltatásokra terjed ki. A védjegybejelentés benyújtásakor - az alaki hiányosságok elkerülése érdekében - célszerű az említett űrlapokat használni.

A védjegybejelentések formanyomtatványai az alábbi internetes oldalakon érhetők el:
http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html

5. A már lajstromozott védjegyek árujegyzékeinek értelmezése, és a védjegyek megújítása

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletei az uniós jog autentikus értelmezését jelentik, azokat - hacsak alkalmazásuk időbeli korlátozásáról nem rendelkeznek külön - ex tunc hatállyal, azaz az uniós norma hatálybalépésére visszaható hatállyal kell alkalmazni. A Bíróság C-307/10. számú ügyben hozott ítélete nem tartalmaz időbeli korlátozást, az értelmezett jogszabály (a védjegyjogi irányelv) azonban Magyarország tekintetében csak hazánk EU-hoz való csatlakozásának napján lépett hatályba.

A fentiek alapján látható, hogy a Bíróság C-307/10. számú ügyben hozott döntése - bizonyos feltételek fennállása esetén - az ítélet meghozatalát megelőzően lezárult ügyekben is irányadó. Ebből következően az ítélet kihirdetését - azaz 2012. június 19-ét - megelőzően lajstromozott olyan nemzeti (vagy nemzetközi bejelentés alapján Magyarországra kiterjedő oltalommal bíró) védjegyek esetében, amelyeknek a bejelentési napja 2004. május 1. vagy annál későbbi időpont, a fejezetcímeket alkalmazó árujegyzékekre vonatkozóan egységes jogértelmezés kialakítása szükséges.

Az ilyen védjegyek esetében, ha az árujegyzék egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza - tehát az osztály fejezetcímével szó szerint megegyező kifejezéseket szerepeltet -, az árujegyzék érintett részét úgy kell értelmezni, hogy a védjegy oltalma a Nizzai Osztályozásnak a bejelentés napján hatályos kiadása szerinti, az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kiterjed.

Az SZTNH a fenti kritériumok alapján érintett védjegyekről kérelemre kiadott hiteles lajstromkivonaton feltünteti, hogy a védjegy oltalma az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra vonatkozik (a kiegészítés ezt követően az adott védjegy elektronikusan hozzáférhető lajstromívén is feltüntetésre kerül). Emellett - általános figyelemfelhívó intézkedésként - az érintett védjegyek esetében a honlapról elérhető elektronikus adatbázisokban (E-nyilvántartás, E-kutatás) az SZTNH információs ablakban ad tájékoztatást az ismertetett jogértelmezés esetleges hatásáról az árujegyzékre nézve.

Az SZTNH a Nizzai Osztályozás korábbi kiadásait a könnyebb tájékozódás érdekében hivatalos honlapján elérhetővé teszi. Nizzai Osztályozás »

Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét arra is, hogy az SZTNH a 2004. május 1-jei vagy azt követő bejelentési nappal rendelkező és 2012. június 19. napját megelőzően lajstromozott azon védjegyek megújítása során, amelyek árujegyzéke az adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, szintén a leírt értelmezés szerint jár el. Ha a jogosult ettől el kíván térni, akkor erre vonatkozóan a megújítási kérelemben nyilatkoznia kell és egyértelműen, tételesen fel kell sorolnia az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások közül azokat, amelyek tekintetében a megújítást kéri. Ha a jogosult a betűrendes jegyzékben nem szereplő árut, illetve szolgáltatást jelöl meg, az - a Vt. 65. §-ának (5) bekezdése értelmében - az árujegyzék bővítésének minősül, amely a megújítási eljárásban sem engedhető meg.

A korlátozás lehetőségére vonatkozóan az SZTNH külön nyilatkozattételi felhívást a megújítási eljárásban nem bocsát ki; az ismertetett jogértelmezésről azonban a védjegyoltalom lejártáról szóló figyelmeztetésben tájékoztatja a lajstromba bejegyzett védjegyjogosultat, illetve annak képviselőjét. Ebből következően az ügyfél eltérő nyilatkozata hiányában a megújított védjegy oltalma az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő árukra és szolgáltatásokra terjed ki.